Trianon emlékei és emlékezete egy vidéki kisvárosban

Trianon emlékei és emlékezete egy vidéki kisvárosban c. vándorkiállítás és a kapcsolódó múzeumpedagógiai program ismertetése

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg

A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum, a Kunszentmártoni Gyűjtőklubbal, a Tiszakürti Arborétummal, a Tiszazugi Földrajzi Múzeummal, valamint a Damjanich János Múzeummal együttműködve vándorkiállítást szervezett.
Ilyen jellegű és léptékű Trianon kiállítás a Tiszazugban még nem került megrendezésre. A látogató nem csupán a békeszerződés száraz tényeivel ismerkedhetett meg, hanem egy korszak metszetével, hangulatával. A kiállítás egyedisége abban rejlik, hogy nem csupán a nagypolitika eseményei kerültek bemutatásra, hanem annak hatásai egy vidéki kisváros életére, közvéleményére.  
Az általános és középiskolák számára kidolgozott múzeumpedagógiai programmal segítettük a tanárok munkáját, hogy a korszakot könnyebben szemléletesebben mutathassák be. Ezt szolgálta a múzeumpedagógiai foglalkoztató kialakítása, ahol interaktív feladatokkal mélyíthették el, vagy egészíthették ki tudásukat.

I. Tematikai egység
A korszak bemutatása tablókon, a fontosabb események kiemelve. A tablókon a nagypolitika eseményein túl a helyi történések is bemutatásra kerültek.

1. A Nagy Háború és a dualizmus utolsó évei

Ez a tematikai egység mutatta be az előzményeket, amelyek nagyon fontosak a kiállítás fő témájának megértéséhez. Tabló ismertette a háború menetét valamint fontosabb eseményeit. A magyar katonáknak négy nagyobb frontvonalon kellett, igen zord körülmények között helyt állniuk. 1917-ig a Kárpátok hegyi körülményei között, majd a front északkeletre tolódásával tengelyig érő sárban, vagy kőkemény fagyban kellett harcolniuk.
A bejárattal szemben fából elkészített hadiárok enteriőrt bárki kipróbálhatta. Az enteriőr mellett korabeli magyar katonai egyenruha tekinthető meg.

2. Kunszentmárton az első világháborúban

A háború kitörésekor, Kunszentmártonban is megjelentek a mozgósítást elrendelő falragaszok. Amit a trónörökös meggyilkolásakor már sokan előre sejtettek, az most beteljesült, beállt a hadiállapot. 1914-ben a kunszentmártoni elemi nagyiskolában, 28 önkéntes ápolónővel kisegítő katonai kórház alakult, dr. Gulyás János községi orvos vezetésével. A kórház elnöke Timon Zsigmond apátplébános volt.     A Kunszentmártoni Újság minden héten közölte a hősi halottak, az eltűntek, a sebesültek és a hadifogságba esettek nevét. A névsor a háború haladtával egyre hosszabb lett, Kunszentmárton is adta véradóját a Hazáért és a királyért. Az első világháborúban 499 kunszentmártoni katona vesztette életét.

3. A őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság

Az 1915-16-ban egyre aggasztóbb kül- és belpolitikai helyzet, és a háborús kudarcok miatt, egyre erősödtek a társadalmi feszültségek a fővárosban és vidéken egyaránt. Magyarországon a kilátástalan katonai és politikai helyzet miatt lemondott a Wekerle kormány. A radikális ellenzék pártjaiból (Függetlenségi Párt, Országos Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) 1918. október 23-24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezetésével. Vidéken a zűrzavaros helyzetben gyakoriak voltak a fosztogatások, erőszakoskodások, amelyeknek a fokozatosan megalakuló nemzetőrségek vetettek véget.
1918 végén Kunszentmártonban is megalakult a kunszentmártoni Nemzeti és Katonatanács.A nemzetőrök csekély számának köszönhetően sajnos történtek atrocitások. 1919. január 11-én Zsidó Flórián és bandája összeszólalkozott a vasút hoz kirendelt őrséggel. Az őröket lefegyverezték, melynek következtében két őr halálos sebet kapott.
1918. február 3-án a helyi kommunisták Rényi Albert, a helyi polgári iskola vezetője, Vince Lukács és Janicska György vezetésével népgyűlést szerveztek. A Szegedről érkezett kommunista előadók, az összegyűlt munkásságot próbálták meggyőzni elveik igazáról. A kunszentmártoni kommün nem volt hosszú életű, hisz a román csapatok 1920. április 30-i közeledtével a kommunistáknak menekülniük kellett.
A proletárdiktatúra idején a Rényi Albert vezette kunszentmártoni direktórium 12 köztiszteletben álló személyiség elfogását rendelte el. Bennük látták a forradalom elleni szervezkedés lehetséges vezetőit, akik az új rendet veszélyeztethették. 1920. április 27-én elfogták őket, majd a szolnoki törvényszék fogházába szállították vörös katonák kíséretében. Szabadulásukat csak a szerencsének és a proletárrend bukásának köszönhették.  

 3. A Horthy és az ellenforradalom

A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. augusztus 1-én a Forradalmi Kormányzótanács a szociáldemokrata funkcionáriusokból alakult átmeneti jellegű kormánynak adta át a helyét, amelynek élén Peidl Gyula miniszterelnök állt. A középbirtokos nemesi családból származó Horthy Miklós altengernagy, egykoron Ferenc József szárnysegédje és a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka, a Tanácsköztársaság idején alakult szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere volt. Katonai erőkre támaszkodva kivonta magát a szegedi kormány hatásköre alól, és a haderő fővezére lett.

II. Tematikai egység
A kiállítás következő egysége a Trianoni békeszerződéssel és az azt követő korszakkal foglalkozik a második világháború lezárásáig. A tablóanyag térképei szemléltetik a területi változásokat. A tablókon a nemzetközi politika jelentősebb személyiségei fotóval, névvel szerepelnek.

1. A trianoni béke és következményei

A magyar békedelegáció 1920. január 6-án érkezett Párizsba gróf Apponyi Albert vezetésével, de a tagok között volt Bethlen István és Teleki Pál is. A háború alatti titkos paktumok alapvetően meghatározták a konferencia szellemét. A jól felkészült magyar küldöttség érvei és határjavaslati tervei gyakorlatilag süket fülekre találtak. A szlavofil befolyás alatt álló nyugati diplomácia a gazdasági és etnikai viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó döntést hozott. Ennek ellenére a Budapestre hazatérő delegáció – tekintettel Magyarország gyengeségére és elszigeteltségére – a kormány számára a dokumentum aláírását javasolta.
A diktátumot 1920. június 4-én magyar részről Drasche-Lázár Alfréd követ és Bénárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá a versailles-i királyi palota Grand Trianon nevű kastélyában. A 14 pontból álló szerződés az új határok mellett rendelkezett a hadsereg és haditechnika maximális számáról, valamint a győzteseknek fizetendő háborús jóvátételekről.
A kiállítás trianoni tematikai egységéhez érve a látogató egy sorompó enteriőrt nyithat föl.

2. A Horthy korszak

Az őszirózsákat, a vörös csillagot fehér darutollak váltották fel, a direktórium résztvevői ellen valóságos hajtóvadászat indult. A rendszer stabilizálását követően Horthy lemondott a katonai diktatúra megvalósításáról, és a polgári kormány elismerését helyezte kilátásba.
A két világháború közötti időszakban meghatározó volt gróf Bethlen István közel egy évtizedig tartó miniszterelnöksége. A harmincas évek végére sikerült új alapokra helyezni és stabilizálni az ország gazdaságát. A két világháború közötti magyar kormányok külpolitikáját a revíziós törekvések határozták meg. Az országban sorra építették a revíziós, emlékműveket, számtalan irredenta vers és dal emlékeztetett az országcsonkításra.
Külön tabló mutatja be a helyi sajtó és korabeli fotóanyag segítségével a korszak hangulatát.
A kiállítás legjelentősebb tárgyi anyaga, ennél a tematikai egységnél került bemutatásra. Hat üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a korszak és a revízionizmus legjellemzőbb relikviái.

3. Az országzászló

1925 és 1941 között mintegy hétszáz országzászlót avattak fel az országban. Az országzászló-állító mozgalom célja az volt, hogy a csonka ország minden városában és községében álljon egy díszes oszlop, amelyen a félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta állandó gyászra emlékeztet. Kunszentmártonban a Revíziós Liga 1934. június 25-én mondta ki az országzászló-állítás szükségességét. Ezt követően a Liga keretében megalakult Országzászló Bizottság dr. Mezey Lajos elnökletével. 1934 folyamán gyűjtés révén közadakozásból teremtették elő az emlékmű felállításához szükséges pénzösszeget, Mátray László téglagyáros pedig biztosította az építményhez a téglát.

4. A bécsi döntések

Magyarország két világháború közötti revíziós politikájának, valamint a nemzetközi politikai hangulatnak köszönhetően a 30-as évek végére a 40-es évek elejére a többségében magyar lakta területeket visszacsatolták.
1938. november 2-án a Nyugati hatalmak beleegyezésével német és olasz döntőbíráskodással, Bécsben (első bécsi döntés) a Magyarország és Csehszlovákia közötti vita került rendezésre. Magyarország visszakapta a Felvidék déli szegélyét, valamint a Kárpátalja déli részét. (11 927 km2, 1 millió 62 ezer lakos ebből 84% magyar)
A második bécsi döntés szintén német-olasz közreműködéssel született meg, ami Magyarország német orientációját erősítette. Az 1940. augusztus 30-án aláírt szerződés értelmében Magyarország visszakapta a Székelyföld jelentős részét, valamint Erdély északi felét. (43 000 km2, 2,5 millió lakos ebből 52 % magyar)
1941. június 26-án Magyarország – a revíziót ígérő és végrehajtó – Németország oldalán belépett a második világháborúba.  
A tablókon térképek mutatják be a területi változásokat.

III. Tematikai egység
Ebben a kiállítási egységben a második világháborút követő korszak legfontosabb eseményei ismerhetőek meg egészen napjainkig. Szögesdrót határzár enteriőr mellett haladva tekinthetőek meg a tablók.

1. A Kádár korszak
Magyarország a második világháborúból a vesztes oldalon szállt ki. Az 1945–1947 között lezajlott béketárgyalások értelmében Magyarország elvesztette a háború előtt és alatt visszafoglalt területeit, lényegében a trianoni határ került visszaállításra. A határokon kívül maradt magyarok ismét számos szenvedésnek és megaláztatásnak lettek kitéve.    
A Kádár János nevével fémjelzett korszak kommunista vezetése a szomszédos kommunista országokkal jó kapcsolatok kialakítására törekedett. A magyar vezetők egyértelműen kinyilvánították, hogy egyik országgal szemben sincsenek területi követeléseik. A további konfliktusok elkerülése érdekében nem kritizálták a román és csehszlovák nemzetiségi politikát, az ott élő magyarság helyzetét a két ország belügyének tekintették. A trianoni szimbolika használata tabunak számított, s csupán mint karikatúra, mint elrettentő példa szerepelt a történelemkönyvek Horthy-korszakot felidéző illusztrációk között.

2. Trianon kérdése a rendszerváltás után

A rendszerváltozás forgatagában a trianoni trauma több évtizedes feldolgozatlansága is gyorsan a felszínre került. Trianon újragondolását egy radikális jobboldali párt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) tűzte először zászlajára. A Trianon-eszmét az emlékkultusz életben tartását számos jobboldali szervezet vállalta az utóbbi két évtizedben.(Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda Mozgalom, JOBBIK Magyarországért Mozgalom)
A 90-es évek végére főleg helyi kezdeményezések jóvoltából egyre több köztéren jelentek meg Trianon-keresztek, emlékművek. A trianoni emlékkultusz erősítésének ezen megnyilvánulásai napjainkban is igen népszerűek és egyre elfogadottabbak.

3. A schengeni megállapodás

A Schengeni Egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. A csatlakozott államok közötti határokon minimális szintre korlátozódott a határellenőrzés, a külső határokon viszont jóval szigorúbb.

4. A kettős állampolgárságról napjainkban

A 2010-ben megalakult jobboldali (FIDESZ) kormány miniszterelnöke Orbán Viktor ismét napirendre vette a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságának kérdését. 2010 májusában az országgyűlés megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely anélkül ad lehetőséget a határon túli magyarok kedvezményes honosítására, hogy Magyarországra költöznének. A honosítást azok kérhetik, akiknek ősei 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak vagy vélelmezik magyarországi származásukat. A törvénymódosítás heves ellenreakciókat váltott ki a szomszédos országokban – különösen Szlovákiában – ahol nemzetbiztonsági veszélyt látnak annak megvalósulásában, mások a kormánypárt szavazóbázisának kibővítését látják a nemes eszme hátterében.

A múzeumpedagógiai program ismertetése

Fontos célunk volt a múzeumpedagógiai program elkészítésekor, hogy annak elemei jó támaszul szolgáljanak az iskolai oktatásnak. Mindemellett kellemes és hasznos időtöltésnek, játéknak érezzék programjainkat a hozzánk érkező látogatók.
A gyerekek, az iskolások a látogatók nagyobb hányadát teszik ki. A múzeumpedagógiai program első sorban az ő igényeik szerint lett kialakítva.

Nagy méretű (140×100 cm) kirakó. A külön erre célra elkészített asztalon a város egyik nevezetes emlékműve, az Első világháborús hősök emlékszobra rakható ki, 12  nagyobb méretű puzzle darabból.
Óriás Trianon puzzle. Az egyedileg elkészített falapból kivágott térkép, középpontjában a trianoni Magyarország látható. Külön puzzle elemenként hozzá illeszthetőek a trianoni döntéssel elcsatolt területek. A különböző országokhoz csatolt területeket különböző színek jelezik. A puzzle elemeit helyesen illesztve a történelmi Magyarországot lehet kirakni.
A térkép kirakása után további feladatok végezhetőek:
•    Az elcsatolt területek nevével (pl.: Erdély, Felvidék stb.) ellátott kártyákat helyezd a megfelelő helyre!
•     A környező országok (pl.: Jugoszlávia, Románia stb.) nevét helyezd a megfelelő helyre!
•    Párosítsd az elcsatolt területekhez a megfelelő népességszámot és négyzetkilométert! A számokkal ellátott kártyákat kell a térképre helyezni.
•    Városkereső. Keresd meg a Történelmi Magyarország nagyobb városait! (pl.: Kassa, Szabadka stb…) A térképen a nagyobb folyók jelölve vannak, a városok helyét lyuk jelzi a térképen, erre kell helyezni a város nevével ellátott cédulát.
Segítségképpen lehet használni a kiállítás tablóit, térképeit.

Miről ír a sajtó? Kronológiai játék.   
A/3-as méretben kinyomtatott újság másolatokat kell a főcímekben említett események alapján sorrendbe rakni a falon elhelyezett akasztókon. Az újságokról nyomtatás előtt el lett távolítva a dátum ezért ismerni kell a korszak eseményeit, hogy a főcímek alapján meg lehessen állapítani a helyes dátumot. Ebben a feladatban is segítséget nyújtanak a tablók szövegei.

Trianon emlékei és emlékezete egy vidéki kisvárosban c. vándorkiállítás és a kapcsolódó múzeumpedagógiai program ismertetése

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg

A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum, a Kunszentmártoni Gyűjtőklubbal, a Tiszakürti Arborétummal, a Tiszazugi Földrajzi Múzeummal, valamint a Damjanich János Múzeummal együttműködve vándorkiállítást szervezett.
Ilyen jellegű és léptékű Trianon kiállítás a Tiszazugban még nem került megrendezésre. A látogató nem csupán a békeszerződés száraz tényeivel ismerkedhetett meg, hanem egy korszak metszetével, hangulatával. A kiállítás egyedisége abban rejlik, hogy nem csupán a nagypolitika eseményei kerültek bemutatásra, hanem annak hatásai egy vidéki kisváros életére, közvéleményére.  
Az általános és középiskolák számára kidolgozott múzeumpedagógiai programmal segítettük a tanárok munkáját, hogy a korszakot könnyebben szemléletesebben mutathassák be. Ezt szolgálta a múzeumpedagógiai foglalkoztató kialakítása, ahol interaktív feladatokkal mélyíthették el, vagy egészíthették ki tudásukat.

I. Tematikai egység
A korszak bemutatása tablókon, a fontosabb események kiemelve. A tablókon a nagypolitika eseményein túl a helyi történések is bemutatásra kerültek.

1. A Nagy Háború és a dualizmus utolsó évei

Ez a tematikai egység mutatta be az előzményeket, amelyek nagyon fontosak a kiállítás fő témájának megértéséhez. Tabló ismertette a háború menetét valamint fontosabb eseményeit. A magyar katonáknak négy nagyobb frontvonalon kellett, igen zord körülmények között helyt állniuk. 1917-ig a Kárpátok hegyi körülményei között, majd a front északkeletre tolódásával tengelyig érő sárban, vagy kőkemény fagyban kellett harcolniuk.
A bejárattal szemben fából elkészített hadiárok enteriőrt bárki kipróbálhatta. Az enteriőr mellett korabeli magyar katonai egyenruha tekinthető meg.

2. Kunszentmárton az első világháborúban

A háború kitörésekor, Kunszentmártonban is megjelentek a mozgósítást elrendelő falragaszok. Amit a trónörökös meggyilkolásakor már sokan előre sejtettek, az most beteljesült, beállt a hadiállapot. 1914-ben a kunszentmártoni elemi nagyiskolában, 28 önkéntes ápolónővel kisegítő katonai kórház alakult, dr. Gulyás János községi orvos vezetésével. A kórház elnöke Timon Zsigmond apátplébános volt.     A Kunszentmártoni Újság minden héten közölte a hősi halottak, az eltűntek, a sebesültek és a hadifogságba esettek nevét. A névsor a háború haladtával egyre hosszabb lett, Kunszentmárton is adta véradóját a Hazáért és a királyért. Az első világháborúban 499 kunszentmártoni katona vesztette életét.

3. A őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság

Az 1915-16-ban egyre aggasztóbb kül- és belpolitikai helyzet, és a háborús kudarcok miatt, egyre erősödtek a társadalmi feszültségek a fővárosban és vidéken egyaránt. Magyarországon a kilátástalan katonai és politikai helyzet miatt lemondott a Wekerle kormány. A radikális ellenzék pártjaiból (Függetlenségi Párt, Országos Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) 1918. október 23-24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezetésével. Vidéken a zűrzavaros helyzetben gyakoriak voltak a fosztogatások, erőszakoskodások, amelyeknek a fokozatosan megalakuló nemzetőrségek vetettek véget.
1918 végén Kunszentmártonban is megalakult a kunszentmártoni Nemzeti és Katonatanács.A nemzetőrök csekély számának köszönhetően sajnos történtek atrocitások. 1919. január 11-én Zsidó Flórián és bandája összeszólalkozott a vasút hoz kirendelt őrséggel. Az őröket lefegyverezték, melynek következtében két őr halálos sebet kapott.
1918. február 3-án a helyi kommunisták Rényi Albert, a helyi polgári iskola vezetője, Vince Lukács és Janicska György vezetésével népgyűlést szerveztek. A Szegedről érkezett kommunista előadók, az összegyűlt munkásságot próbálták meggyőzni elveik igazáról. A kunszentmártoni kommün nem volt hosszú életű, hisz a román csapatok 1920. április 30-i közeledtével a kommunistáknak menekülniük kellett.
A proletárdiktatúra idején a Rényi Albert vezette kunszentmártoni direktórium 12 köztiszteletben álló személyiség elfogását rendelte el. Bennük látták a forradalom elleni szervezkedés lehetséges vezetőit, akik az új rendet veszélyeztethették. 1920. április 27-én elfogták őket, majd a szolnoki törvényszék fogházába szállították vörös katonák kíséretében. Szabadulásukat csak a szerencsének és a proletárrend bukásának köszönhették.  

 3. A Horthy és az ellenforradalom

A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. augusztus 1-én a Forradalmi Kormányzótanács a szociáldemokrata funkcionáriusokból alakult átmeneti jellegű kormánynak adta át a helyét, amelynek élén Peidl Gyula miniszterelnök állt. A középbirtokos nemesi családból származó Horthy Miklós altengernagy, egykoron Ferenc József szárnysegédje és a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka, a Tanácsköztársaság idején alakult szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere volt. Katonai erőkre támaszkodva kivonta magát a szegedi kormány hatásköre alól, és a haderő fővezére lett.

II. Tematikai egység
A kiállítás következő egysége a Trianoni békeszerződéssel és az azt követő korszakkal foglalkozik a második világháború lezárásáig. A tablóanyag térképei szemléltetik a területi változásokat. A tablókon a nemzetközi politika jelentősebb személyiségei fotóval, névvel szerepelnek.

1. A trianoni béke és következményei

A magyar békedelegáció 1920. január 6-án érkezett Párizsba gróf Apponyi Albert vezetésével, de a tagok között volt Bethlen István és Teleki Pál is. A háború alatti titkos paktumok alapvetően meghatározták a konferencia szellemét. A jól felkészült magyar küldöttség érvei és határjavaslati tervei gyakorlatilag süket fülekre találtak. A szlavofil befolyás alatt álló nyugati diplomácia a gazdasági és etnikai viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó döntést hozott. Ennek ellenére a Budapestre hazatérő delegáció – tekintettel Magyarország gyengeségére és elszigeteltségére – a kormány számára a dokumentum aláírását javasolta.
A diktátumot 1920. június 4-én magyar részről Drasche-Lázár Alfréd követ és Bénárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá a versailles-i királyi palota Grand Trianon nevű kastélyában. A 14 pontból álló szerződés az új határok mellett rendelkezett a hadsereg és haditechnika maximális számáról, valamint a győzteseknek fizetendő háborús jóvátételekről.
A kiállítás trianoni tematikai egységéhez érve a látogató egy sorompó enteriőrt nyithat föl.

2. A Horthy korszak

Az őszirózsákat, a vörös csillagot fehér darutollak váltották fel, a direktórium résztvevői ellen valóságos hajtóvadászat indult. A rendszer stabilizálását követően Horthy lemondott a katonai diktatúra megvalósításáról, és a polgári kormány elismerését helyezte kilátásba.
A két világháború közötti időszakban meghatározó volt gróf Bethlen István közel egy évtizedig tartó miniszterelnöksége. A harmincas évek végére sikerült új alapokra helyezni és stabilizálni az ország gazdaságát. A két világháború közötti magyar kormányok külpolitikáját a revíziós törekvések határozták meg. Az országban sorra építették a revíziós, emlékműveket, számtalan irredenta vers és dal emlékeztetett az országcsonkításra.
Külön tabló mutatja be a helyi sajtó és korabeli fotóanyag segítségével a korszak hangulatát.
A kiállítás legjelentősebb tárgyi anyaga, ennél a tematikai egységnél került bemutatásra. Hat üveges vitrinben kerültek elhelyezésre a korszak és a revízionizmus legjellemzőbb relikviái.

3. Az országzászló

1925 és 1941 között mintegy hétszáz országzászlót avattak fel az országban. Az országzászló-állító mozgalom célja az volt, hogy a csonka ország minden városában és községében álljon egy díszes oszlop, amelyen a félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta állandó gyászra emlékeztet. Kunszentmártonban a Revíziós Liga 1934. június 25-én mondta ki az országzászló-állítás szükségességét. Ezt követően a Liga keretében megalakult Országzászló Bizottság dr. Mezey Lajos elnökletével. 1934 folyamán gyűjtés révén közadakozásból teremtették elő az emlékmű felállításához szükséges pénzösszeget, Mátray László téglagyáros pedig biztosította az építményhez a téglát.

4. A bécsi döntések

Magyarország két világháború közötti revíziós politikájának, valamint a nemzetközi politikai hangulatnak köszönhetően a 30-as évek végére a 40-es évek elejére a többségében magyar lakta területeket visszacsatolták.
1938. november 2-án a Nyugati hatalmak beleegyezésével német és olasz döntőbíráskodással, Bécsben (első bécsi döntés) a Magyarország és Csehszlovákia közötti vita került rendezésre. Magyarország visszakapta a Felvidék déli szegélyét, valamint a Kárpátalja déli részét. (11 927 km2, 1 millió 62 ezer lakos ebből 84% magyar)
A második bécsi döntés szintén német-olasz közreműködéssel született meg, ami Magyarország német orientációját erősítette. Az 1940. augusztus 30-án aláírt szerződés értelmében Magyarország visszakapta a Székelyföld jelentős részét, valamint Erdély északi felét. (43 000 km2, 2,5 millió lakos ebből 52 % magyar)
1941. június 26-án Magyarország – a revíziót ígérő és végrehajtó – Németország oldalán belépett a második világháborúba.  
A tablókon térképek mutatják be a területi változásokat.

III. Tematikai egység
Ebben a kiállítási egységben a második világháborút követő korszak legfontosabb eseményei ismerhetőek meg egészen napjainkig. Szögesdrót határzár enteriőr mellett haladva tekinthetőek meg a tablók.

1. A Kádár korszak
Magyarország a második világháborúból a vesztes oldalon szállt ki. Az 1945–1947 között lezajlott béketárgyalások értelmében Magyarország elvesztette a háború előtt és alatt visszafoglalt területeit, lényegében a trianoni határ került visszaállításra. A határokon kívül maradt magyarok ismét számos szenvedésnek és megaláztatásnak lettek kitéve.    
A Kádár János nevével fémjelzett korszak kommunista vezetése a szomszédos kommunista országokkal jó kapcsolatok kialakítására törekedett. A magyar vezetők egyértelműen kinyilvánították, hogy egyik országgal szemben sincsenek területi követeléseik. A további konfliktusok elkerülése érdekében nem kritizálták a román és csehszlovák nemzetiségi politikát, az ott élő magyarság helyzetét a két ország belügyének tekintették. A trianoni szimbolika használata tabunak számított, s csupán mint karikatúra, mint elrettentő példa szerepelt a történelemkönyvek Horthy-korszakot felidéző illusztrációk között.

2. Trianon kérdése a rendszerváltás után

A rendszerváltozás forgatagában a trianoni trauma több évtizedes feldolgozatlansága is gyorsan a felszínre került. Trianon újragondolását egy radikális jobboldali párt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) tűzte először zászlajára. A Trianon-eszmét az emlékkultusz életben tartását számos jobboldali szervezet vállalta az utóbbi két évtizedben.(Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda Mozgalom, JOBBIK Magyarországért Mozgalom)
A 90-es évek végére főleg helyi kezdeményezések jóvoltából egyre több köztéren jelentek meg Trianon-keresztek, emlékművek. A trianoni emlékkultusz erősítésének ezen megnyilvánulásai napjainkban is igen népszerűek és egyre elfogadottabbak.

3. A schengeni megállapodás

A Schengeni Egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. A csatlakozott államok közötti határokon minimális szintre korlátozódott a határellenőrzés, a külső határokon viszont jóval szigorúbb.

4. A kettős állampolgárságról napjainkban

A 2010-ben megalakult jobboldali (FIDESZ) kormány miniszterelnöke Orbán Viktor ismét napirendre vette a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságának kérdését. 2010 májusában az országgyűlés megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely anélkül ad lehetőséget a határon túli magyarok kedvezményes honosítására, hogy Magyarországra költöznének. A honosítást azok kérhetik, akiknek ősei 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak vagy vélelmezik magyarországi származásukat. A törvénymódosítás heves ellenreakciókat váltott ki a szomszédos országokban – különösen Szlovákiában – ahol nemzetbiztonsági veszélyt látnak annak megvalósulásában, mások a kormánypárt szavazóbázisának kibővítését látják a nemes eszme hátterében.

A múzeumpedagógiai program ismertetése

Fontos célunk volt a múzeumpedagógiai program elkészítésekor, hogy annak elemei jó támaszul szolgáljanak az iskolai oktatásnak. Mindemellett kellemes és hasznos időtöltésnek, játéknak érezzék programjainkat a hozzánk érkező látogatók.
A gyerekek, az iskolások a látogatók nagyobb hányadát teszik ki. A múzeumpedagógiai program első sorban az ő igényeik szerint lett kialakítva.

Nagy méretű (140×100 cm) kirakó. A külön erre célra elkészített asztalon a város egyik nevezetes emlékműve, az Első világháborús hősök emlékszobra rakható ki, 12  nagyobb méretű puzzle darabból.
Óriás Trianon puzzle. Az egyedileg elkészített falapból kivágott térkép, középpontjában a trianoni Magyarország látható. Külön puzzle elemenként hozzá illeszthetőek a trianoni döntéssel elcsatolt területek. A különböző országokhoz csatolt területeket különböző színek jelezik. A puzzle elemeit helyesen illesztve a történelmi Magyarországot lehet kirakni.
A térkép kirakása után további feladatok végezhetőek:
•    Az elcsatolt területek nevével (pl.: Erdély, Felvidék stb.) ellátott kártyákat helyezd a megfelelő helyre!
•     A környező országok (pl.: Jugoszlávia, Románia stb.) nevét helyezd a megfelelő helyre!
•    Párosítsd az elcsatolt területekhez a megfelelő népességszámot és négyzetkilométert! A számokkal ellátott kártyákat kell a térképre helyezni.
•    Városkereső. Keresd meg a Történelmi Magyarország nagyobb városait! (pl.: Kassa, Szabadka stb…) A térképen a nagyobb folyók jelölve vannak, a városok helyét lyuk jelzi a térképen, erre kell helyezni a város nevével ellátott cédulát.
Segítségképpen lehet használni a kiállítás tablóit, térképeit.

Miről ír a sajtó? Kronológiai játék.   
A/3-as méretben kinyomtatott újság másolatokat kell a főcímekben említett események alapján sorrendbe rakni a falon elhelyezett akasztókon. Az újságokról nyomtatás előtt el lett távolítva a dátum ezért ismerni kell a korszak eseményeit, hogy a főcímek alapján meg lehessen állapítani a helyes dátumot. Ebben a feladatban is segítséget nyújtanak a tablók szövegei.