Kézművesek Kunszentmártonban

Kunszentmárton 1717-1719-es jász újraalapítását követően folyamatosan érkeztek mesteremberek a településre. 1728-ban 29 kézművesről van tudomásunk. 1765-ban hozták létre az első céhet, melynek privilégiumát Mária Terézia adományozta. A jókezű mesteremberek jelentős szerepet játszottak a település 19. századi rohamos fejlődésében, termékeikkel nem csupán Kunszentmárton lakosságát, hanem a környező térség (Tiszazug) falvait is ellátták.

A céhek megszűnte után, az 1887. augusztus 20-án megalakuló Kunszentmártoni Ipartestület képviselte az iparosok érdekeit. A mesteremberek nem csupán szakmájukban jeleskedtek, de a társadalmi életben is jelentős szerepet töltöttek be.

Kunszentmárton és a Tiszazug jelentős iparosokkal, iparos dinasztiákkal büszkélkedhet. A legnevesebb mesterek műhelyei, még megmaradt szerszámai, termékei szolgáltak állandó kiállításunk alapjául. A teljesség igénye nélkül szólunk a következőkről: Bozsik Kálmán műfazekas műhelye, Sáray Szabó Albert fotós műterme, Nagy Sándor, Talmácsi Károly cukrászműhelye, a Jauernik család rézműves műhelye, a Pásztor és a Parti család szűcsműhelye, a tiszakürti Kotvics család kádár-, Szabó András szitásműhelye, a Roskó család kötélgyártó, Szűcs Imre, Kövér János cipészműhelye.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.