RÉZMŰVES MŰHELY

Az ember által elsőként feldolgozott fém a réz. Hidegen kalapálták, majd öntötték is, ebből készítették használati eszközeiket, szerszámaikat.

A Jauernik család rézműves műhelye nagyságát, hagyományait tekintve is egyedülálló a Tiszántúl térségében. Ennek köszönhető a szerszámokban, késztermékekben, dokumentumokban igen gazdag tárgyegyüttes, mely jelenleg a múzeum egyik büszkesége.

Jauernik Károly rézműves 1895-től dolgozott Kunszentmártonban, s hat gyermeket nevelt fel. Három fia állandó jelleggel a műhelyben dolgozott. Mellettük segédek, alkalmazottak tevékenykedtek. Legkevesebb nyolc, de gyakran 16-18 ember kalapált, foltozott, segédkezett egymás mellett. A szerszámokat, melyek „százszám” álltak a műhelyben saját maguk készítették. A rézlemezek lágyak, kemények, félkemények voltak, s e szerint más és más megmunkálást igényeltek.

Az 1930-as években – a műhely fénykorában – hetente 50 üst is készült a márciustól szeptemberig tartó szezonban, tavasztól permetezőket készítették.

A réz kalapálása komoly fizikai munkát jelentett, ugyanis egy rézüstre több tízezerszer kellett ráütni a kalapáccsal mire elérte a szükséges formát és minőséget. A műhelyben lehetősége nyílik, hogy kipróbálja a rézlemez hideg kalapálását.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.