Békéssámsonban születtem 1946-ban, házasságkötésem révén kerültem 1967-ben Kunszentmártonba. 1979-ben ismerkedtem meg Bodrogi Sándorral, a Népművészet Mesterével és az általa újraélesztett lószőrékszer készítés technikájával. E nagy gondosságot igénylő, önfegyelmet próbáló technikával az ékszerkészítés nagy örömöt szerzett, s a kész darabokban mások is gyönyörűségüket lelték. Sokat kutattam archív darabok és technikák után. Az ékszerkészítés során csak faragott csontot használok az ékszerhatás kiemelésére.
Munkáimnak nagy sikere volt a különböző országos pályázatokon és kiállításokon. Több mint 30 kiállításon szerepeltek munkáim, de számos nyugati országban is viselik az általam készített ékszereket. A Népi Iparművészeti Tanács zsűrizéskor az ékszereim egyharmadára A minősítést adott, amiért 1985-ben Népi Iparművész címet adományozott.
A Csenged Népművészeti Egyesület szakköri foglalkozásain és a nyári továbbképző kurzusokon tanítom az érdeklődőknek a lószőrékszerek készítését, s bemutatókat is vállalok.
Kitüntetések, címek:
1985. Népi Iparművész
(lószőrfonó)
Fontosabb díjak:
Tavaszi Fesztivál díj
Szakszervezeti Nívódíj
ONK I., II. díj
SZÖVOSZ Nívódíj
Kiváló Együttes cím
Megyei Nívódíj (több)
Mesterremek díj
Halasi Csipke-díj
